Aranyosapáti Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi járásban található, a Nyírség keleti és a Beregi-síkság nyugati szélén, a Beregi-Tiszaháton, a Tisza bal partján, Vásárosnaménytól 10 km-re fekszik A Tisza bal partján, Vásárosnaménytől 12 kilométerre északra, a Beregi-Tiszaháton található. Szomszédos települések: Gyüre, Lövőpetri, Nyírlövő, Tiszaadony, Tiszavid, Újkenéz. Vonattal elérhető a Mátészalka–Záhony-vasútvonalon.
Aranyosapáti 1950-ben keletkezett két falu, Kopócsapáti és Révaranyos egyesüléséből. Ez utóbbi két középkori falu, Aranyos és Bács összeolvadásából jött létre a 17. század végén. Neve is utal arra, hogy valamikor apátsági birtok volt.
Apáti első okleveles említése 1316-ból származik, amikor I.Károly a területet akkori uraitól elvette és Kállai Egyed fiainak adományozta. Bács neve a történeti forrásokban először 1331-ben, Aranyosé 1448-ban bukkant fel. Tulajdonosai többször változtak, volt a Várday, Upory és az Eördögh család birtokában is. A török hódoltság alatt a lakosság száma erősen lecsökkent. A 18. században orosz lakosok is érkeztek a településre. 1950-ben Kopócsapáti és Révaranyos egyesítésével jött létre. A XVII. századig Apáti, Aranyos és Bács falvakat találjuk itt. Bácsról az 1600-as években egyre kevesebb az adat, valószínűleg közben összeolvadt Aranyossal és e két település Bácsaranyos, majd Révaranyos néven tűnik fel.
Üdvözlet Révaranyosról!
Révaranyos, Aranyosapáti; Református templom,
Református lelkészi és tanítói lakás,
Görög Katolikus templom, Görög Katolikus parókia,
Görög Katolikus iskola,
kiadja Szilágyi Arthur (fl)
Aranyosapáti népessége 2011-ben még 1988 fő volt, amely 2016 elejére 2054 főre emelkedett. Ennek okai közt főleg az ukrán-magyar határ túloldaláról átköltöző népesség. 2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.